Kéknyelvű szkink

(Tiliqua scincoides, Tiliqua gigas)

Angol: Blue-tongued skink
Rendszertan: Pikkelyes hüllők rendje / Vakondgyíkfélék családja.
Megjelenés: 50-60 cm, hengeres testű. Feje kígyóra emlékeztet.Test hossza  egyharmada a farok. Mint a Tiliqua nembe sorolt valamennyi fajnak, ennek is jellegzetes bélyege a testmérethez képest igen hosszú, mozgékony, fénylő kék nyelve. Színezete szürkésbarna, 7 vagy 9 egészen sötét csíkkal.
Táplálkozás: Tücskök, kukacok, lárvák, zöldségfélék
Szaporodás: Elevenszülő, 5-25 ivadéka van
Élettartam: 10-20 év

Elterjedése:

Ausztrália szárazabb területeit, félsivatagait, füves-bozótos helyeit népesíti be. Az Északi terület felső harmadában, Nyugat-Ausztrália északi részén és Dél-Ausztrália délkeleti területein fordul elő a leggyakrabban.
 
Kéknyelvű szkink 

3 alfaja ismert.

Keleti kéknyelvű szkink:
Kifejlett példány 40-45 cm hosszú lehet, utódainak száma 10-20 egyed. A fej oldalán fekete sávok láthatók, a test mintázata egyedenként eltérő, mintegy azonosítóként is szolgálhatnak.

Északi kéknyelvű szkink:
Kifejlett példány 45-75 cm hosszú lehet, utódok száma 12-25 egyed, melyek 15 cm-esek. Testminta erős rácsozású, keresztirányú fekete és sárga sávok váltakozásával.
Hasi oldalon ezüstfehér szín, apró fekete vagy sárga pettyekkel tarkítva.

Szalagos kéknyelvű szkink:
Átlag 50 cm hosszával a legnagyobb testű, utódok száma 5-15 egyed.
 Kéknyelvű szkink 

Életmódja:

Az kéknyelvűszkink egyike a legnagyobb termetű vakondgyíkoknak, és rokonai többségétől eltérően nagyrészt a talaj felszínén tartózkodik. Mozgása lassú, nehézkes, inkább kígyózó, mint a gyíkokra jellemző futás. Ennek ellenére időnként magasabb tárgyakra — kidőlt fatörzsekre, sziklákra — is felmászik. Táplálékát elsősorban növényi részek (gumók, magvak, gyökerek stb.) alkotják, de ha módjában áll talajban élő férgeket, rovarlárvákat fogni, azokat is előszeretettel fogyasztja. Fogai viszonylag erőteljesek, az állkapcsa is jól fejlett. Az idők során elvesztett fogak pótlódnak. Természetes ellensége viszonylag kevés van, de a kacagójancsik, a ragadozó madarak, egyes nagyobb kígyók, és az elvadult kutyák és macskák azért el-elkapnak néhány példányt. Az élőhelyeit átszelő utakon gyakorta elgázolják az autók. Ha veszély fenyegeti nem menekül el (amúgy sem képes gyors mozgásra), hanem kitátja száját, felfújja magát és öltögeti kék nyelvét, hogy veszélyesnek véljék. 

Táplálás:

Tücsök, gyászbogár, lisztkukac, szopósegér, saláta, petrezselyem, pitypang, alma, sárgarépa stb. Néha adhatunk nekik leves gyümölcsöket is pl. eper, barack, ananász,

Növényi eredetű táplálék 60% és 40% állati eredetű. + vitamin és ásványi anyag.